3. RÉSZ
Vállalkozónak lenni életforma: a folyamatos jobbítás és fejlődés lehetőségeinek kereséséről szól. Jelen anyaggal – amely az előző részek (https://kkvtudaskozpont.hu/csapatepites/... illetve https://kkvtudaskozpont.hu/csapatepites-aranyszabalyai/ ) folytatása, segítséget nyújtunk ahhoz, hogy vállalkozásod a saját területén a legkiválóbbak közé tartozhasson. A csapatépítést természetesen nem lehet elsajátítani egy néhány oldalas összefoglaló anyag segítségével, és csak annyit ígérünk, ennek a résznek is lesz folytatása, visszavárunk.
A piaci viszonyokra érett és jövedelmezően működő vállalkozások, amennyiben sikeresen szisztematizálják a különféle céges folyamataikat, azzal néznek szembe, hogy a növekedés a továbbiakban főleg belső erőforrásból tud megvalósulni, amit a MUNKATÁRSAK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ELMÉLYÍTÉSE, a szinergia fokozása biztosít. Ennek – a céges szinergiának – az életre hívását, működésbe vonását szolgálja a győztes csapat megalkotásának hat lépése.
Ezek közül a korábbi bejegyzésekben foglalkoztunk a határozott vezetés fontosságával, a közös célokkal és azokkal a játékszabályokkal, melyek egészséges kereteket biztosítanak a hatékony közös munkához…
Ezek közül a lépések közül a következő a tervezéssel kapcsolatos…
4. Cselekvési terv
A vállalkozók, cégtulajdonosok körében a tervezéssel kapcsolatban két jellegzetes szélsőséggel szoktam találkozni coaching munkám során: az egyik, amikor teljesen tagadják a tervezés értelmét: „Túl sok tőlem független hatótényező befolyásolja az üzleti sikerességemet, ezek mentén teljesen hiábavaló a saját törekvéseimet kergetni…” A másik szélsőség, amikor a cég dolgait megpróbálják elszakítani saját életüktől, miközben ezer szállal függenek tőle. Pedig a cégünk is saját teremtményünk és ahogy a gyermekünk továbbtanulásában, pályaválasztásában kihagyhatatlan a szülői tanács, az előre látó gondoskodás; a „céges karriertervezés” is elengedhetetlen eleme a tulajdonosi felelősségnek.
Mikor tervezünk?
"- Minek ez az állandó tervezgetés?! Gyerünk, fogjunk neki és kész!" - ugye ismerős ez a hozzáállás? Pedig egy jó terv birtokában rengeteg időt és energiát tudsz megtakarítani. Tény - azonban - hogy egy jó tervnek, ami tényleg sikerre vihető, van három nélkülözhetetlen összetevője:
1) kellően kritikus hozzáállás a kiinduló helyzethez. (Tudni, pontosan "mi van a lábad alatt".)
2) kristálytiszta jövőkép (Fejben világos képpel rendelkezni az elérendő állapotra vonatkozóan.) és végül
3) kellő bátorság és energia a kezdő lépések megtételéhez. (Akció!) Másként mondva a terv nem más, mint álom határidőkkel!
A tervezés - lássuk be - az adott (kiinduló) helyzethez való tudatos viszonyulás. Másként fogalmazva ez a tevékenység a cselekvő képzelet. Fejben dőlnek el a dolgok, szokták mondani. Erre pedig általában akkor kerül sor, ha valami újat szeretnénk létrehozni. Egy új üzletágat, telephelyet, gyártósort, új terméket, szolgáltatást. A tervezéssel egy új időszak indul az életünkben, de maga a tervezés is lehet egy állomás, egy fordulópont, ami rövid-, közép-, vagy hosszú távra kínál cselekvési forgatókönyvet.
Mit vizsgáljunk?
Vállalkozásunkkal kapcsolatban az első kérdés, tényleg kereskedelmi környezetre érett, azaz piacképes üzleti konstrukció szolgálja-e személyes ambícióinkat? Mást és másként veszünk górcső alá, ha a kérdés annak eldöntése, egyáltalán működőképes-e az a modell, amire vállalkozásunkat építeni szeretnénk. A cég termékei, szolgáltatásai versenyképes áron juttathatók-e el a fogyasztókhoz? A cég humánkapacitása ütőképes csapatot alkot-e, akik képesek a tulajdonos terveinek valóra váltására?
Mit készítsünk?
A terv maga is egy alkotás, s mint ilyen számtalan "műfajban" ölthet testet: Eredményterv akkor készül, ha dolgokat a végük felől közelítjük meg: mit szeretnénk elérni. A cashflow terv a felhasználható (elsősorban pénzügyi) erőforrásaink időbeli ütemezését szolgálja: mikor jön-megy a pénz a cégben... Implementációs terv (Akcióterv, Megvalósítási terv) a folyamatra helyezi a hangsúlyt.
Cselekvési terv = tervezett cselekvés
Íme, néhány megfontolandó gondolat, hogyan hasznosítható a legjobban a tervezésre fordított idő: Gyűjts össze minden elérhető információt a mögöttünk hagyott évvel kapcsolatban. Például: milyen jövedelmezőséggel futottak a különböző projektek, mennyi a haszon egy-egy vevőn, honnan érkeznek a vásárlók, mennyi az átlagos kliens-élettartamérték?
A valóságos adatok birtokában nem kell a drága időt személyes feltételezésekre, becslésekre pazarolni. Ha ezek az információk előzetesen rendelkezésére állnak minden érintettnek, a vita egyből az előttünk álló időszakra fókuszálhat!
Nem baj, ha egy közös ebéd, vagy reggeli alapozza meg az együtt-gondolkodást – ez nagyban képes erősíteni a „mi”-tudatot, a felelős összetartozás érzését. Túl ezen, a másik legfontosabb „indító elem” a sikerekről való számot adás legyen. A siker táplálja a sikert! Mindenkinek kijár a visszaigazolás a befektetett erőfeszítéseiért! Erre alapozva sokkal inkább elkerülhető a múltba merengő „köldöknézegetés”: mit rontottunk el!
Ha az elmaradt eredmények okát kell feltárni, az alábbi kérdések segítenek azonosítani, mi több „lokalizálni” a veszteségek forrását:
- egyéni vagy szervezeti oka van az elmaradásnak?
- minden kompetencia rendelkezésre állt a probléma kezeléséhez?
- világosak voltak az elvárások minden csapattag számára?
- nem maradt el a szükséges ellenőrzés?
- szűk cashflow korlátozta a szükséges akciók megtételét?
Minden üzleti aktivitás besorolható a következő kategóriák valamelyikébe: (1) emberek, (2) stratégia, (3) végrehajtás, és (4) pénz…
Az alábbi listában a hat lépés azokat kulcselemeket foglalja össze, amelyek valódi cselekvő tervvé és cselekvési tervvé formálhatják a következő üzleti időszak (év, negyedév) prognosztizálását. A csapattal közös tervezési folyamatban az alábbi algoritmust érdemes követni: Ezek a tervezési célú beszélgetések legfontosabb csomópontjai!
- Miért fontos (az adott téma). Ennek rögzítése súlyt ad és motiválttá tesz.
- Mik a tények? Ezek ismerete biztosítja a közös alapok letételét.
- Vita, brain storming. Más szóval „ötletroham” ami a kreativitás szabad megjelenítése.
- Ellenérvek, kockázatok. A látószögek váltakoztatására és kombinálására is szükség van.
- Szervezés, összegzés. Ez a tervezési folyamat cselekvési „váltókapcsolója”.
- Egyetértések és elkötelezettségek „beszerzése”. A tulajdonosi hozzáállás és a felelősségvállalás biztosítása érdekében.
5. A kockázatvállalás támogatása
A kockázatvállalás az a fajta emberi tulajdonság, aminek a mértékét mindig előre szeretnénk meghatározni, de csak utólag tudjuk értékelni ... Az üzleti biztonság, a termelési és szolgáltatási folyamatok rendezettsége egyaránt azt a feltételezést támasztja alá, amely kerülendőnek írja le a kockáztatást. Pedig nincs olyan szegmense a céges működésnek, ahol „ne hozna a konyhára”, azaz ne járulna hozzá a nagyobb hatékonyság eléréséhez, az innovatív hozzáállás általánossá válásához a kockázatkerülés terepének fokozatos szűkítése.
A piacon sikeres vállalkozások irányításában három karakter integrációja érhető tetten. Kell, hogy legyen jelen szakember, aki a cég által kínált termék, szolgáltatás minőségéért felel; kell, hogy legyen menedzser, aki a vállalati működés rutinjaiban profi és szükség van vállalkozóra is, aki pedig a piac ütőerén tartja a kezét. Azt is hozzá szokták tenni ehhez modellhez, hogy a szakember időhorizontja a múlt, a menedzseré a jelen, s a vállalkozó az, aki a jövő, a lehetőségek világában él.
Könnyű lenne ez utóbbi illetékességébe szorítani a kockáztatás jogát, de ebben az esetben le kellene mondani a termékfejlesztésről, gyártásfejlesztésről, a digitalizációs átállásról és egyéb nagy kockázatot rejtő fejlesztési lehetőségről.
A hibázás lehetősége tehát univerzális, s ez alól, - jobb, ha szembe nézel vele; - te sem vagy kivétel.
A helyes kockázat
Az, hogy a kockázatok lényegében döntések, szinte minden esetben bizonyítható. Talán azokat az alkalmakat kivéve – s ezeket hívjuk „ingyen kockázatnak”, amikor kvázi behívjuk az életünkbe, mint a pókerben, vagy más szerencsejátékban. Vannak az un. „ego-alapú kockázatok”. amikor a hamis illúziók, vagy téves önértékelés vezeti a döntéseinket...Tipikus győztes/vesztes játszmák esetén.
A helyes kockázat erősíti a karakterünket, eljuttat minket onnan, ahol vagyunk, oda, ahol lenni szeretnénk. A helyes kockázat szinte mindig többletesélyt hordoz magában, annak ellenére, hogy félünk, kiszolgáltatottak vagyunk és ki vagyunk téve a körülményeknek.
Honnan tudhatod meg, hogy a kockázat, amellyel szembesülsz, megfelelő kockázat számodra? Ennek eldöntésében segít az un. 4P modell (Passion, Purpose, Principle, Prerogative) azaz a „szenvedély”, a „cél”, az „érték”, és a „saját döntés joga”. Kérdésként megfogalmazva: A kockázatot jelentő helyzet, tartalmaz olyan elemet, amihez kellő mélységgel kötődik a személyiséged? A bevállalandó kockázat elősegíti egy magasabb cél elérését? A kockázat mélyen gyökerező értékekhez kötődik, amelyeket fontosnak érzel? Döntési helyzetben vagy, tehát önszántadból vállalod a kockázatot?
A következő rész tartalmából:
A hibázás lehetősége tehát univerzális, s ez alól, - jobb, ha szembe nézel vele; - te sem vagy kivétel.
A KKV TOP100 tudástár első anyagának elkészítésekor a teljesség igénye nélkül felemlegetett gyakorlati kapaszkodók átadása mellett kimondottan az volt a célunk, hogy közös gondolkodásra invitáljunk Téged.
Amennyiben mélyebben érdekel a téma, csatlakozz Facebook, Instragram és LinkedIn követőink táborához, látogasd meg weboldalunkat, ahol további üzletfejlesztéssel kapcsolatos tartalmakat találsz: www.actioncoach.hu
Jelentkezz hírlevelünkre és ne feledkezz meg hetente új részekkel megjelenő podcast csatornánkról sem.
